Az idei CineClassicban az életműdíjjal kitüntetett operatőr, Hildebrand István, a trükkmesterből lett rendező, Tímár Péter, valamint az Európai Mozi Nagykövetének díjjal kitüntetett Krzysztof Zanussi fontosabb alkotásait ismerhetjük meg, de ugyanitt láthatók lesznek olyan közönségkedvencek, mint A bárányok hallgatnak és a Shop-Stop. A programot mesterkurzus és egy könyvbemutató is erősíti.

 A Jameson CineFest életműdíjasa 2018-ban Hildebrand István. Az 1928-ban született Hildebrand a magyar filmművészet egyik legjelentősebb operatőre. Ő fényképezte az 1960-as, 70-es évek leglátványosabb produkcióit, többek között Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként olyan sokmilliós nézettségű sikerfilmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy a Miskolcon is bemutatásra kerülő, frissen restaurált A veréb is madár. Olyan népszerű európai tévésorozatok operatőre is volt, mint a Sztrogoff Mihály, utolsó előtti munkája pedig egy korszakos remekmű, Bódy Gábor Psyché című filmje volt, amelyben káprázatos szín- és trükkmegoldások egész arzenálját vonultatta fel. A legnagyobb hazai filmfesztivál a magyar film egyik legnagyobb alakja előtt tiszteleg a díjjal. Az életműdíj átadására szeptember 22-én, a Jameson CineFest záróünnepségén kerül sor. Szeptember 21-én a teljeskörűen restaurált vígjáték, A veréb is madár vetítésével, beszélgetéssel és Kocsis Tibor és Konecsny Emőke Jelenetek egy operatőr életéből című portréfilmjének bemutatásával idézzük fel egy kivételes pálya képét.

Krzysztof Zanussi hosszú és páratlanul sikeres pályafutása során elnyerte többek között a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt, a Zsűri díját Cannes-ban, jelölték Golden Globe-díjra és megkapta a Locarnói Filmfesztivál fődíját, az Arany Leopárdot. Zanussit, az európai és az egyetemes filmművészet egyik legfontosabb alakját szinte csak szuperlatívuszokkal lehet jellemezni. Ő talán az egyik legintellektuálisabb, a legműveltebb, a legtisztábban, a legszenvtelenebbül (ugyanakkor gyakran érzelmesen és szenvedélyesen) fogalmazó, a legfelkészültebb, a legtöbb nyelven beszélő filmrendező. Hősei, kapcsolataikban és önmagukban is – többnyire éppen Közép-Európa történelmi és politikai viharaiban – a tiszta, erkölcsös, az aktuális kortól és társadalomtól független, teljes élet lehetőségét keresik. A rendező olyan sztárokkal dolgozott mintegy félszázados pályafutása alatt, mint Vittorio Gassman, Daniel Olbrychski, Christoph Waltz, Raf Vallone, Max von Sydow, Zbigniew Zapasiewicz, Maja Komorowska, Robert Powell, Valeria Golino, és olyan filmekkel vált világhírűvé, mint a Védőszínek, a Kristályszerkezet, a Spirál, az Imperatívusz, A nyugodt Nap éve, vagy – a II. János Pál pápa életének korai szakaszát bemutató – az Egy távoli országból. Kongeniális alkotótársa, Sławomir Idziak, aki Zanussi 13 filmjét fényképezte, 2009-ben nyerte el a Jameson CineFest életműdíját. A legnagyobb magyarországi filmfesztivál most három restaurált remekmű vetítésével (a már említett Védőszínek és az Arany Oroszlán-díjas A nyugodt Nap éve mellett a programban szerepel a Cannes-ban a Zsűri díjával kitüntetett Konstans), mesterkurzussal és Európa-díjjal tiszteleg a legendás művész előtt, és Krzysztof Zanussi vállalta a Jameson CineFest nemzetközi zsűrijének elnökségét is.

Tímár Péter, az ügyes trükkmester zseniális vígjátékokat rendezett, melyek a kort, Kádár János Magyarországát hátborzongatóan tisztán, könnyedén, játékosan, szórakoztatóan és pontosan fejezték ki. Tímár Péter már Bódy Gábor fényvágójaként bizonyította kivételes adottságait. Első játékfilmje, az 1986-os Egészséges erotika a késői, a 11 évvel későbbi Csinibaba pedig a korai Kádár-korszak fájdalmasan szórakoztató képét adja, míg az 1987-es Moziklip egy életérzést mond el Kentaur, Sziámi, a Napoleon Boulevard, Komár László és mások máig népszerű dalaival. Játék a nyelvvel, a fényekkel, a képekkel, a filmmel, mint nyersanyaggal, kefír, meztelen nők, hátrafelé oldalazás, ligeti játszadozás, románc a tó vizén és életimádat: Tímár képeit, trükkjeit és keserédes történeteit százezrek ismerik és szeretik.

„Nem elég, hogy magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned” – ez a figyelmeztető felirat állt a legenda szerint egy magyar származású hollywoodi producer irodájának falán. Fantasztikus karrierek világába kalauzolja az olvasót Muszatics Péter új könyve, a Bécs, Budapest, Hollywood (Kossuth Kiadó, 2018). A kötet a Hollywoodban sikeres pályát befutott közép-európaiakról szól. A könyv lapjain felbukkan többek között Erich von Stroheimtől Billy Wilderig, Molnár Ferenctől Wes Andersonig, Ernst Lubitschtól Quentin Tarantinóig a filmvilág krémje. Az ő sorsukat követve, olvasás közben talán választ kaphatunk arra a sokakat lázban tartó kérdésre is, hogy mi a siker. A „human touch”, azaz emberi érintés, a hatásos történetmesélés egyik leghatásosabb fortélya, amelyet a legtehetségesebb emigránsok Közép-Európából vittek magukkal és honosítottak meg Hollywoodban. A könyv szerzőjével, Muszatics Péterrel és Ráduly Györggyel, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatójával Kolozsi László beszélget. A könyvet az érdeklődők a helyszínen kedvezményes áron megvásárolhatják 2018.09.15-én, 15:30-kor a Béke teremben.

Végezetül pedig ne feledkezzünk meg két hollywoodi gyöngyszemről: Kevin Smith első filmje, a Shop-stop a VHS konferenciához kapcsolódva kerül vetítésre, az Oscar-díjas A bárányok hallgatnak pedig a (Forgató)könyv beszélgetést egészíti ki.