Délben az Uránia teremben közkivánatra a Napszállta ismétlése kezdődik. A film 1913 nyarán, Budapesten, a béke utolsó napjaiban játszódik. Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle – a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Az Oscar-díjas Nemes Jeles László új filmjében nagyrészt azokkal az alkotókkal és szakemberekkel dolgozott, akikkel a Saul fiát is készítette.

14 órakor a Pressburger teremben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon már nagy sikert arató Ne hagyj nyomot! ismétlése látható. A sztori hősnője, a 15 éves Tom és apja, Will, egy erdőben él Portland határában. A társadalomból való önkéntes kivonulásuk olyan egyszerű örömökkel teli életet biztosít nekik, amit nem szennyez be a civilizáció. Debra Granik (Winter’s Bone – A hallgatás törvénye) rendezőnő filmje természetesen eljátszik a gondolattal, hogy mi történik akkor, amikor mégis szembesülnek a külvilággal.

Ezzel párhuzamosan a Béke teremben A videókorszak hatása a filmfogyasztásra a filmtörténet tükrében címmel konferencián vehetünk részt, ahol Csizmazia „Cheese” Gábor rendező, Fekete Tamás tékás és Gyulai „Skip” Gábor ex-tékás beszélgetnek e letűnt korról. A VHS csaknem negyvenéves sztorija akkora sikertörténet volt, amilyenre azóta sem láthattunk példát az otthoni videózásban. A VHS-nek köszönhetően már egy átlagember is megtehette, hogy kedvenc filmjét birtokolhatta és bármikor lejátszhatta, nem volt kényszerítve arra, hogy igazodjon a mozik vagy a tévék műsoraihoz. A VHS nyomán született meg az úgynevezett tékás korszak is, azaz az időszakos filmkölcsönzés műfaja. Ennek a műfajnak állít emléket e beszélgetés, egyúttal Csizmazia „Cheese” Gábor dokumentumfilmje, a Volt egyszer egy téka.

Az Uránia teremben 15 órakor a MusicDocs szekcióból A zajban rejlő lehetőség: Conny Plank című film kezdődik. Az alkotás Konrad „Conny” Plankról, kora egyik leginnovatívabb hangmérnökéről és zenei produceréről szól. A fiú jobban meg akarja ismerni az apját, és egy férfi tudni akarja milyen szerepe volt Conny Planknak a dalokban, amelyek három évtizede rajongók millióit nyűgözik le.

16 órakor a Pressburgerben a napi első versenyfilm, A néma forradalom indul. A film igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal „ellenforradalmárok” körmére nézzen. Lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.

A Zukor teremben ugyanekkor a Volt egyszer egy téka című dokumentumfilm kezdődik. Idén januárban, 22 évnyi működés után végleg bezárt az Odeon videotéka a budapesti Corvin moziban. Ezzel a nyolcadik kerület legendás art videotékája is lehúzta a rolót, és az Odeon tékahálózat lassan a történelmi múlt részévé válik. Mindez jó alkalomként szolgált ahhoz, hogy néhány lelkes volt tékás és filmkedvelő emléket állítson az egész videókorszaknak, azaz a nyolcvanas évek VHS aranykorának. (Ha esetleg mást választanánk: az ismétlésre még ugyanezen a napon 23 órakor sor kerül az Uránia teremben.)

16 órakor a Béke teremben Krzysztof Zanussi hosszú és páratlanul sikeres pályafutását idézhetjük meg az életművéről szóló mesterkurzusban. Az alkotó elnyerte többek között a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt, a Zsűri díját Cannes-ban, jelölték Golden Globe-díjra és megkapta a Locarnói Filmfesztivál fődíját, az Arany Leopárdot, hogy csak legfontosabb díjait említsük. Zanussit, az európai és az egyetemes filmművészet egyik legfontosabb alakját szinte csak szuperlatívuszokkal lehet jellemezni. Ő talán az egyik legintellektuálisabb, a legműveltebb, a legfelkészültebb, a legtöbb nyelven beszélő filmrendező. A beszélgetés után 1977-es alkotása, a Védőszínek látható a CineClassics program keretében.

17 órakor a fesztivál egyik versenyfilmje, a Lajka indul az Uránia teremben, az előző napi premiervetítéstől eltérő módon immár 3D-s verzióban. A címszereplőt jól ismerhetjük: 1957 november 3-án Lajka lett az első élőlény, aki földkörüli pályára állt. A Szputnyik 2 visszatérése nem volt része a terveknek. Ebben a bábanimációban azonban Lajka túléli az utazást, egy feketelyukon keresztül a Kvem bolygóra kerül, ahol megtapasztalja milyen az, amikor nem az ember élet és halál ura.

18.30-kor a Pressburgerben indul a méltán sokat emlegetett Egy nap. Szilágyi Zsófia drámájának világpremierje Cannes-ban, az elsőfilmeket versenyeztető Kritikusok Hetében volt, majd a fesztiválról a nemzetközi kritikusok FIPRESCI-díjával tért haza. Az Egy nap alapja a rendező egyik háromgyermekes barátnője által írt levél volt, melyben részletesen, tízperces lebontásban leírta egy napját. Ezután jött a filmes részéről a bizonyítandó tézis: vajon megvalósítható, hogy egy többgyermekes háziasszony legyen a klasszikus drámai hőse egy egészestés fikciós műnek? A válasz: egyértelmű igen. Erre a magyar premieren mind a film, mind a fesztiválon jelen lévő alkotók is rá fognak erősíteni, a vetítést ugyanis természetesen közönségtalálkozó követi, késő este pedig afterparty a Nagy-Avason (Rácz sor 370.) DJ Astro közreműködésével.

Ezzel párhuzamosan a Zukor teremben a japán Hirokazu Kore-eda Bolti tolvajok című művét láthatjuk, amely az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a patinás Arany Pálmát nyerte. Kore-eda valóban az egyik legjobb japán képíró, igen termékeny is, és az Anyátlanok című korábbi művével már alkotott egyszer tökéleteset. Most is: egy diszfunkcionális család tagjait mutatja be, akik szegények és kényszerbetegek, és nem lehet eldönteni, hogy miért lopnak mindent össze áruházakból. Miközben ott van a nagyi magas nyugdíja, a mama dolgozik egy mosodában, a férfi „háztartásbeli”, de ő neveli a fiatal fiúkat. Aztán pedig azt a kislányt, akit magukhoz vesznek, miután a szülei verték. Szép lassan kerekedik ki előttünk e furcsa családmodell, amelyben végül az is hoz egy érdekes fordulatot, hogy kiderül: itt senki sem vér szerinti rokon. Választott család, ha úgy tetszik. Persze, ez nem fenntartható hosszú távon, jön is a kötelező dráma, és Kore-eda újfent bizonyítja, hogy a japán kultúra olyan érzékeny módon tud emóciókkal bánni, ahogy arról sokan csak álmodoznak a nyugati világban.

19 órakor az Uránia teremben a harmadik kisfilmes versenyblokk vár, benne német, finn, francia, dél-koreai és két spanyol alkotók munkáival.

A Béke teremben egy Oscar-díjas klasszikus thriller, A bárányok hallgatnak kezdődik. Az Anthony Hopkins és Jodie Foster főszereplésével készült alkotás a kiindulópontja az ezt 21 órakor követő diskurzusnak, ahol Tóth Csaba, a VOX Magazin főszerkesztő-helyettese és Zomborácz Virág forgatókönyvíró (Utóélet, Aranyélet, Egynyári kaland) beszélgetnek a filmek sikerének egyik fontos kulcsáról, a történetről. A jó könyvek, érdekes sztorik – amelyek sok esetben akár már bizonyítottak is az olvasók körében – könnyen megtalálják a rendezőiket, és filmre adaptálódnak. A CineFest (Forgató)könyv nevű programja azt az alkotói folyamatot járja körül, amikor a könyvből forgatókönyv, majd film lesz, amikor az írás megelevenedik a vásznon.

21 órakor a Pressburger teremben kezdődik a Gyújtogatók. Murakami Haruki művét a koreai rendezőóriás Lee Chang-Dong álmodta vászonra lélegzetelállító mesterművében. Dzsongszu, az alkalmi kihordófiú és Hemi, a csillagszemű bombázó gyerekkoruk óta először újra találkoznak. Mi több, Hemi a cicáját is a fiúra bízza, amíg ő Afrikába utazik. Ám Hemi egy titokzatos és dúsgazdag fiúval, Bennel tér onnan haza és egy furcsa szerelni háromszög veszi kezdetét. Ben egy görbe estén bevallja, mi a titkos kedvtelése. A Gyújtogatók először a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt, ahol megőrült érte a kritika.

21 órakor Az elveszett nagypapa kerül levetítésre az Uránia teremben. A húszas-harmincas években élt amatőrfilmes családját, örököseit évtizedekig nem sikerült megtalálni. Ám jelentkezett egy férfi: látta a filmeket, azokban gyermek anyját, akinek hallgatása hét évtizedig elzárta nagyapja és családja történetét. A filmnyomozás során kibontakozik a 20. századi budapesti zsidó család története. A szalagokon sorra jelennek meg a családtagok, akikhez csaknem olyan közel kerül a gyökereit kereső unoka, mint elveszett nagyapjához. A vetítést közönségtalálkozó követi az alkotókkal.

21 órakor a Zukor teremben a fesztivál leghosszabb filmjével próbálkozhatunk, ha előző nap lemaradtunk volna róla. A három órát is bőven meghaladó A vadkörtefa a török Nuri Bilge Ceylan munkája, és nem is olyan rég még a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában szerepelt. A történet hőse, Sinan hazatér szülővárosába a diploma után. Az arrogáns fiatalember író akar lenni, és mindent megtesz azért, hogy az álmát valóra váltsa. Nem érdekli mások véleménye vagy tanácsa. Meggyőződése, hogy ő aztán valóban különleges tehetség, mindenki mást lenéz maga körül – különösen apját, a nyugdíj közelében álló tanárt. Ahogy próbál feljebb jutni a társadalmi ranglétrán, lassan rájön, hogy talán nem is annyira különleges és nem is annyira jó író.

22 órakor a Béke teremben a Kisfilmes versenyszekció második blokkja látható. Két kanadai, két spanyol, egy mexikói és egy magyar alkotói filmjét tekinthetjük meg.

22.15-kor az Urániában, a CineClassics programsorozat részeként egy igazi kuriózum vár ránk. A mindössze 17 perces A Föld halála igazi különlegesség. A sci-fi arról szól, hogy egy csillagász felfedezi, hogy a Föld felé tart egy új üstökös, így barátaival befejeznek egy rakétát, amivel elmenekülhetnek bolygónkról. A filmet az 1933-as párizsi Nemzetközi Amatőrfilm-fesztiválon indították, majd európai körútra indult – vesztére. A Föld halála kópiája ugyanis körútja során az egyik fesztiválon megsemmisült. Jelenleg az alkotásnak csupán a kivágott jelenetei kerültek elő, ebből készült ez a rövid és minden bizonnyal nagyon exkluzív összeállítás.