Kiállítások
A KOLOZSVÁRI DUNKY-FOTÓK MISKOLCON
Kiállítás a Miskolci Galériában
A kiállítás kurátora: Izsák Mária
Megnyitó: szeptember 10., péntek, 16.00
16:30 A kolozsvári némafilmgyártás képes története 1913-1920-ig (szerk. Balogh Gyöngyi és Zágoni Bálint) című könyv bemutatója
A kiállítást megnyitja és a könyvet bemutatja Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója.
Mind a magyar, mind az egyetemes filmtörténet szempontjából fontos műhely volt az 1913-1920 között a Kolozsváron működő, Janovics Jenő által alapított filmstúdió. Az alkotómunka nemzetközi színvonalát számos film, alkotó igazolja. Itt kezdte például rendezői pályafutását Korda Sándor, aki később Sir Alexander Korda néven Angliában lett legendás rendező. Karrierje első éveiben Kolozsváron dolgozott Kertész Mihály is, aki két évtizeddel később Michael Curtiz néven, az Oscar-díjas Casablanca rendezőjeként tett szert világhírnévre.
A Dunky-kiállítás, melynek anyaga ősbemutató, azaz még soha, sehol nem mutatták be, ennek a korszaknak a hangulatába, a filmek keletkezéstörténetébe enged egyedülálló bepillantást.
A Dunky fivérek (Dunky Kálmán és Dunky Ferenc) munkássága a fotótörténészek számára jól ismert. Egyszerre három helyen tartottak fenn műtermet: Kolozsváron, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen. Ismertek műtermi portré-fotográfiai tevékenységükről, ismertek továbbá a kolozsvári épületek, képzőművészeti alkotások és események fényképezéséről.
A magyarországi némafilm-korszak 1929-ig tartott. Sajnos sok film megsemmisült ebből a korszakból, de sok filmről tudunk, mert fennmaradtak róla a fotók, sajtótermékek és plakátok. A magyar némafilm-gyártásnak három központja volt: Budapest, Bécs - és a legnagyobb és legtermékenyebb, Kolozsvár. Itt született meg sok híres némafilm 1913 és 1918 között.
És Kolozsváron működtek a Dunky fivérek is ebben az időben. Erről tanúskodnak a filmek fotói is, amelyeket már akkor is reklámnak szántak a mozik kirakatába, hogy becsalogassa a nézőket ugyanúgy, mint ma is. Ők voltak a kihívott fotográfusok, a mai állófényképészek, standfotósok elődei. Kimentek - nem kicsi kamerájukkal - a forgatás helyszínére és lefotózták a jeleneteket az akkori fotográfiai technikával, amely a maihoz képest sokkal nehézkesebb volt. Sok-sok türelemre volt szüksége színésznek, fotográfusnak egyaránt, hogy a munka elkészüljön. Már ebben a korszakban is készültek úgymond "werkfotók", amikor is a jelenetet instruáló rendezőt is megörökítették, olykor a forgatás eszközeit, a kulisszákat, díszletet is.
A kiállítás 100 darab eredeti, a Dunky fivérek szárazpecsétjével ellátott brómezüst zselatin fotográfiából illetve az eredeti üvegnegatívok múzeumi nagyításából áll, a következő filmek fotóiból: A dollárkirály lánya (1913), Bánk Bán (1914), Ha jön a gólya (1914), Kölcsönkért csecsemők (1914), A tolonc (1914), Az alvajáró (1915), Éjféli találkozás (1915), Leányfurfang (1915), Havasi Magdolna (1915), A Kormányzó, A (1915), Liliomfi (1915), Méltóságos rabasszony (1916), Mesék az írógépről (1916), Fehér éjszakák (1916), Hadtestparancsnok (1916), Vergődő szívek (1916), Hotel Imperial (1917), A vén bakancsos, meg a fia, a huszár (1918).
Egy majdnem 100 éve lappangó fotóanyag kerül méltó helyére. A miskolci kiállítás után a tárlat anyagát Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban mutatjuk be.
A kiállítás kurátora: Iszák Mária, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársa.
Vuk, Szaffi és a többiek - Dargay Attila rajzfilmrendező, figuratervező - grafikus emlékkiállítása
Megnyitó: Szeptember 11-én, szombaton 11:00 órakor, Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum, Petró-ház
A kiállítás megtekinthető 2010. szeptember 18-ig, 11 és 18 óra között
Dióbél királyfi, Gusztáv sorozat, Variációk egy sárkányra, A három nyúl, Pázmán lovag, Ludas Matyi, Vuk, Szaffi, Az erdő kapitánya, Vacak a hetedik testvér csak néhány a több, mint száz film és sorozat közül, amelyekkel a "magyar Walt Disney", Dargay Attila, Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező megajándékozta az évtizedek során újabb és újabb generációval gyarapított rajongótáborát. A miskolci származású mester keze nyomát őrzik a Dörmögő Dömötör gyermekújságok, Pajtás magazinok, mesekönyvek illusztrációi, füzet borítok, képeslapok, bélyegek és társasjátékok is. Legismertebb képregény figurája Kajla kutya volt.
Sok szeretettel várunk kicsiket és nagyokat, akik kíváncsiak az el nem feledhető, kedves, szeretetre méltó, kicsit kajla és vicces rajzfilmfigurákra. A kiállításon, a jól ismert rajzfilm szereplőkön kívül megtekinthetőek lesznek a grafikus mester tervei, vázlatai, rajzai, melyek a kiállítás alatt a moziteremben újra megelevenednek.
