Bille August 1948. november 9-én született Bredében, Dániában. Operatőrként végzett Stockholmban, majd a Dán Filmművészeti Főiskolán is diplomát szerzett 1973-ban. Rendezői és forgatókönyvírói áttörését a Mézeshetek című filmje jelentette 1978-ban, mely a dán Dogma-mozgalom előszelének is tekinthető: a depresszió olyan mélységű ábrázolásával, mely a húsz évvel későbbi hasonló tematikájú alkotások humanizmusát érinti. Ezt követte két, a tinédzserek világába kalauzoló film, melyek Dániában hatalmas sikernek örvendtek: a Zappa, illetve a Hit, remény és szerelem. August mindkét filmjében szélsőséges helyzetbe kényszeríti főszereplőit, mely a görög drámák erejével taszítja őket egyre mélyebbre. Elmebaj, bűnténybe keveredés, nem kívánt terhesség mind elemei az alkotásoknak.

A nemzetközi elismerést – többek között az 1988-as cannes-i Arany Pálmát, majd 1989-ben a Golden Globe és a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat is azonban a XIX. századi dániai svéd emigránsok történetét feldolgozó Hódító Pelle hozta meg August számára. A huszadik század első felében, a legmélyebb szegénység pillanatait megörökítő dán klasszikus író Martin Andersen Nexø regénye alapján készült film még Ingmar Bergmant is lenyűgözte.

A svéd rendezőlegenda az utolsó nagy mozifilmjének tekinthető Fanny és Alexander után önéletrajzi regényeket kezdett el írni, ezek közül az első a Legjobb szándékok volt, melyet végül August vitt vászonra Bergman forgatókönyve alapján. Vagyis pontosabban véve először négy epizódos televíziós sorozat készült a svéd rendező szüleinek történetéből, a családjaik és környezetük által sem elfogadott, mondhatni tiltott szerelmükből, majd ennek a vágott változata került a mozikba, mely Cannesban ismét Arany Pálmát jelentett Bille Augustnak. Ez két dolog miatt is érdekes: míg Bergman rendezőként sohasem nyerte el a világ egyik legrangosabb fesztiváljának legfőbb kitüntetését, ez Augustnak pont az ő forgatókönyvével sikerült: illetve arra sem volt korábban, sőt, igazából azóta sem példa, hogy a díjat egy először televízió számára készült alkotás nyerje el.

August tehetségére nem sokkal ezután Amerikában is felfigyeltek: George Lucas számára két-két epizódot is elkészített Az ifjú Indiana Jones kalandjaihoz, különböző évadokban. Mindeközben már nemcsak európai, hanem amerikai pénzből is, viszont hollywoodi sztárokkal telítve (Meryl Streep, Winona Ryder, Glenn Close, Jeremy Irons, Antonio Banderas) 1993-ban leforgatta a Kísértetházat, mely Isabel Allende nagy sikerű regényének volt az adaptációja: egy korántsem mindennapi család története Chilében, gazdagság és szegénység örök ellentétének megmutatkozása az ötvenes-hatvanas évek Dél-Amerikájában. Ezek után Victor Hugo Nyomorultak című klasszikusa alapján elkészült Liam Neeson, Geoffrey Rush és Uma Thurman főszereplésével az azonos című film, Selma Lagerlöf a huszadik század elejébe ágyazott története, a Jeruzsálem: mely a szélsőséges, szektás kereszténység áramába helyezett történetet dolgozza fel, hazánkban is nagy sikert aratott.

Bille August mind a mai napig aktív, nemrég láthattuk Csendes szív címmel az utóbbi évek egyik legérdekesebb dán családi drámáját-három generáció viszonyrendszerét az idősek szemszögéből is csodálatosan megjelenítve, briliáns szereposztással, ami a dán színészeket illeti. Nemrég fejezte be a szintén dán irodalmi klasszikusból, és nagyjátékfilmként is leforgatott Szerencsés Péter-TV-sorozatot (Henrik Pontoppidan azonos című regénye alapján.)

Szalkai Réka