Jameson CineFest életműdíjak

Életműdíj 2018

Az 1928-ban született Hildebrand István a magyar filmművészet egyik legjelentősebb operatőre. Ő fényképezte az 1960-as, ‘70-es évek leglátványosabb produkcióit, többek között Keleti Márton és Várkonyi Zoltán alkotótársaként olyan, sok milliós nézettségű sikerfilmeket jegyez, mint A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán vagy a Miskolcon is bemutatandó, frissen restaurált A veréb is madár. Olyan népszerű európai tévésorozatok operatőre is volt, mint a Sztrogoff Mihály, utolsó előtti munkája pedig egy korszakos remekmű, Bódy …

bővebben
Életműdíj 2017

Menzel az európai filmművészet egyik legjelentősebb alakja. Már első filmje, a Szigorúan ellenőrzött vonatok Oscar-díjat nyert 1968-ban. Az egy évvel az Oscar-díj után készült Pacsirták cérnaszálon húsz évre dobozba került, hogy aztán az 1989-es Berlini Filmfesztiválon, példátlan módon a fesztivál történetében, elnyerje az Arany Medvét. Az Őfelsége pincére voltam 2006-ban több, mint egymillió nézőt vonzott a mozikba a tízmilliós Csehországban és ez volt a rendező hatodik Hrabal-adaptációja. Filmjeiben kivételesen játszik egymásba a komédia, a tragédia, …

bővebben
Életműdíj 2016

A magyar film egyik legjelentősebb alakja. Hosszú pályafutása szinte csak szuperlatívuszokban írható le: ő készítette – elsőfilmesként – az egyik legjobb magyar vígjátékot, a Liliomfit (1954) és minden idők legjobb magyar filmjei közül néhányat. A legnagyobbakkal dolgozott együtt: Illés Györggyel, Tóth Jánossal, Szécsényi Ferenccel, Déry Tiborral, Örkény Istvánnal, Bacsó Péterrel, hogy csak a legfontosabb operatőröket és írókat-alkotótársakat említsük. Elég a Ház a sziklák alatt (1958), a Megszállottak (1961), az Elveszett Paradicsom (1962), a Szerelem (1971), …

bővebben
Életműdíj 2015

Az isteni CC: Claudia, Marcello Mastroianni – azaz Guido, a filmrendező – múzsája a 8 és félben. Angelica, Alain Delon – azaz Tancredi Falconeri – szerelme A párducban. Vénus, Jean-Paul Belmondo szerelme a Cartouche-ban. Jill, minden férfi álma a Volt egyszer egy Vadnyugatban. Ginetta a Rocco és fivéreiben. Gabriella az Éjfélkor indul útjára a gyönyörben. Molly, Klaus Kinski – a címszereplő – társa a Fitzcarraldóban. Doroteia Manoel de Oliveira legutolsó filmjében, a Gebo és az …

bővebben
Életműdíj 2014

Zsigmond Vilmos európai operatőr – és talán ez volt a szerencséje Amerikában. Európaisága akkor vált értékké, amikor az 1970-es évek elején színrelépett egy rendezőnemzedék, akik létrehozták az Új Hollywoodot. Az 1956-os magyar emigráns, akinek kisujjában volt az európai mozikultúra, jókor volt jó helyen – így lett a legnagyobbak: Robert Altman, Michael Cimino, John Boorman, Brian De Palma, Steven Spielberg munkatársa. A Harmadik típusú találkozások fényképezéséért 1977-ben elnyerte a legjobb operatőrnek járó Oscart. Egy évvel későbbi …

bővebben
Életműdíj 2013

Az Oscar-díjas rendező nemzedéki filmekkel tűnt fel (Álmodozások kora, Apa, Szerelmesfilm), majd a nagy történelmi tablók mestere lett, és az 1981-es Mephisto, majd az ezt követő Redl ezredes és a Hanussen a világ legjobb rendezőinek egyikévé avatták. A három film három tipikus közép-európai karaktert ábrázol, mindegyiket Klaus Maria Brandauer személyesíti meg. Szabó István és Brandauer valami alapvetően érvényeset mondott ezekkel a filmekkel a politika és a művészet mindenkori viszonyáról. Az 1998-as összegző A napfény íze …

bővebben
Életműdíj 2012

A Varsóban született Agnieszka Holland pályája kezdetétől “határjáró”: a filmrendezést Prágában tanulta, majd első filmje, a Vidéki színészek sikere és a lengyel rendkívüli állapot kihirdetése után 1981-ben Párizsba emigrált. Az Armin Mueller-Stahl főszereplésével készült Keserű aratásért jelölték először Oscar-díjra 1986-ban, másodszor 1992-ben nominálták az Európa, Európáért (1990), a mű elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Golden Globe-ot is. Első amerikai filmjét, A titkok kertjét 1993-ban készítette. A még szinte ismeretlen Leonardo DiCaprióra ő bízta 1995-ben …

bővebben
Életműdíj 2010

A Szegénylegényekkel tűnt fel 1966-ban a Cannes-i Filmfesztiválon, majd olyan filmekkel írta be magát az egyetemes filmművészetbe, mint a Csillagosok, katonák, a Fényes szelek, a Sirokkó vagy a Még kér a nép, melyért 1972-ben Cannes-ban elnyerte a legjobb rendezés díját. Egyedi és eredeti kameramozgásai tökéletes harmóniában vannak mondanivalójával. Filmjeiben a művészet választ keres a történelmi megrázkódtatások mozgatórugóira, zseniális filmnyelve olyan alkotókra volt hatással, mint például Martin Scorsese, Tarr Béla és Bernardo Bertolucci.

bővebben
Életműdíj 2009

Az egyik legjobb európai operatőr, Krzysztof Kieslowski állandó alkotótársa számos legendás filmet fényképezett: gondoljunk Juliette Binoche arcára a Három szín: kékből, Irene Jacobra a Veronika kettős életéből, a Rövidfilm a gyilkolásról legendás, megrázó képsoraira, vagy Ridley Scott filmjére, A sólyom végveszélybenre és a 2007-es Harry Potter és a Főnix rendjére. Részese volt Kieslowski legnagyobb sikereinek, tizennégy Zanussi-film operatőre volt, majd Hollywoodban is a legnagyobbakkal dolgozott együtt. 1991-ben a Velencei Filmfesztiválon megkapta a legjobb operatőrnek járó …

bővebben
Életműdíj 2008

Gyarmathy Lívia Kossuth-díjas filmrendező, a magyar film egyik legfontosabb alakja. Már első alkotása, az Ismeri a szandi mandit? nagy kritikai és közönségsikert aratott, a Schütz Ila, Dajka Margit és Kiss Manyi főszereplésével készült film azóta is gyakran játszott klasszikus. A rendszerváltás hatásait az Andorai Péter és Rita Tushingham főszereplésével készült A csalás gyönyörében ábrázolta. Játékfilmjei mellett több kitűnő dokumentumfilmet készített, mint a megrázó A lépcsőt vagy a 2000-ben az év legjobb európai dokumentumfilmjének járó Európa …

bővebben